Eger...

 

Eger címere
Becenév: A Magyar Athén, Európa barokk gyöngyszeme (a belvárosnak)
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Kistérség	Egri
Rang	megyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Habis László
Jegyző	Dr. Kovács Luca
Irányítószám	3300
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	56 530 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség	613,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	92,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eger Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 47,8990°, k. h. 20,3747°
Eger Pozíció Heves megye térképén
é. sz. 47,8990°, k. h. 20,3747°

Bevezető

 

Eger (latinul Agria, németül Erlau, szlovákul Jáger, törökül Eğri), egy megyei jogú- iskolaváros, Heves megye székhelye, a Mátra és Bükk hegység között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk hegység délnyugati lábánál. A 2011-es népszámláláskor a város népessége 56 530 fő volt, ezzel Észak-Magyarország második legnépesebb városa Miskolc után.

Eger már a kőkorszak óta lakott terület. A magyarok a 10. század elején érkeztek erre a vidékre. Az 1009 előtt Szent István szervezte tíz püspökség egyike lett. Az 1241-es tatárjárás során a tatárok a várost feldúlták és felégették. Később IV. Béla engedélyt adott a város újjáépítésére, és egy új kővár építésére. 1442-ben a husziták a várost feldúlva nagy vérengzést vittek végbe annak lakosai között. Mátyás király uralkodásával a vár újjáépült és több ma is látható épületet is ekkor emeltek. Dózsa György egyik vezére, Barnabás, 1514-ben porrá égette Egert. Az újjáépítést követően Magyarország három részre szakadtával, a város fontos végvár lett. 1552-ben megjelent a török. Dobó István parancsnoksága alatt a vár 2100 védője (nők és gyermekek egyaránt) nézett farkasszemet (Gárdonyi Géza leírása szerint) kétszázezer fős török sereggel, kiket Bornemissza Gergely hadnagy leleményességének köszönhetően levertek. Ám 1596-ban egy újabb, kéthetes ostromot követően Eger is az Oszmán Birodalom kezére jutott. A város kilencvenegy éven keresztül volt, egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye. A keresztény csapatok 1687-ben visszafoglalták a várost.

A Rákóczi szabadságharc idején Eger volt a felszabadult országrész központja. A 18. századra újra megindult a fejlődés, és ezt tekintjük a város virágkorának. Ekkor ugyanis Eger püspökei kialakították a ma is látható barokk városképet. Ez számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzott a városba, nem véletlen, hogy a belvárost „Európa barokk gyöngyszemé”nek becézik. A 19. századra a lakosság szabadulni szeretett volna az az egyházi fennhatóság alól, és követelték a parlamenttől, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, ám ez nem történt meg. Több természeti katasztrófa következett be ebben az időben, a belváros nagy része leégett, a déli várfal leomlott, kolera járvány pusztított, melyben több mint kétszáz ember meghalt. 1831-1836 között Hild József tervei alapján megépült a Bazilika, majd 1854-ben a város felszabadul az egyházi gazdasági hatalom alól. 1944-ben a visszavonuló német csapatok több robbantást és rongálást hajtott végre. A szovjetek még ez év végén jelentek meg, a 70-es és 80-as években épültek a város panelházai, és a belvárosba ekkor építették a barokk stílustól teljesen idegen Dobó István téri áruházat is.

A rendszerváltás óta Eger egy folyamatosan fejlődő város, számos bevásárlóközpont, köztük Észak-Magyarország egyik legnagyobbja, az Agria park, valamint utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park is sokat fejlődött. Jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország harmadik legnagyobb bazilikája, az egri bazilika, számos világhírű múzeummal és műemlékkel is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik, az egri bikavér külföldi piacokon is az ismert borok közé tartozik.

Oldal: Eger
Magyarország városai, települései. - © 2008 - 2024 - megacity.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat